Tud\u00f3sok el\u0151sz\u00f6r programozt\u00e1k \u00e1t egy szuperid\u0151s sejtjeit induk\u00e1lt pluripotens \u0151ssejtettek\u00e9; a tudom\u00e1nyos el\u0151rel\u00e9p\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, mi\u00e9rt \u00e9lnek ilyen hossz\u00fa ideig eg\u00e9szs\u00e9gesen a 110 \u00e9v f\u00f6l\u00f6tti emberek.
\nAz induk\u00e1lt pluripotens \u0151ssejtek (iPSC) k\u00e9pesek \u00e1talakulni b\u00e1rmilyen testi sejtt\u00e9. A 110 \u00e9vn\u00e9l tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 \u00fagynevezett szupersz\u00e1z\u00e9vesek nemcsak koruk miatt figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak, hanem j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fck miatt is. Ez az elit csoport ellen\u00e1ll\u00f3nak t\u0171nik sz\u00e1mos id\u0151skori betegs\u00e9ggel, k\u00f6zt\u00fck az Alzheimer-k\u00f3rral, sz\u00edvbetegs\u00e9gekkel, r\u00e1kkal szemben. A kutat\u00f3k azonban nem tudj\u00e1k, mi\u00e9rt \u00e9lnek egyesek 110 \u00e9ven t\u00fal is, m\u00edg m\u00e1sok nem.
\nA Sanford Burnham Prebys orvostudom\u00e1nyi int\u00e9zet \u00e9s az AgeX Therapeutics biotechnol\u00f3giai v\u00e1llalat kutat\u00f3inak el\u0151sz\u00f6r siker\u00fclt \u00e1tprogramozni egy 114 \u00e9ves n\u0151 sejtjeit induk\u00e1lt pluripotens \u0151ssejtekk\u00e9. Kutat\u00e1sukat a Biochemical and Biophysical Research Communications c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban mutatt\u00e1k be.
\n“Egy nagy k\u00e9rd\u00e9sre kerest\u00fcnk v\u00e1laszt. Lehet-e ilyen \u00f6reg sejteket \u00e1tprogramozni”, mondta Evan Y. Snyder professzor, a tanulm\u00e1ny szerz\u0151je. Megmutattuk, hogy lehets\u00e9ges, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes eszk\u00f6z\u00fcnk van arra, hogy tal\u00e1ljunk g\u00e9neket \u00e9s m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151ket, amelyek lelass\u00edtj\u00e1k az \u00f6reged\u00e9si folyamatot.
\nA tanulm\u00e1nyban a kutat\u00f3k h\u00e1rom ember, k\u00f6zt\u00fck a m\u00e1r eml\u00edtett 114 \u00e9ves n\u0151, egy 43 \u00e9ves eg\u00e9szs\u00e9ges ember \u00e9s egy gyors \u00f6reged\u00e9sben (progeria) szenved\u0151 nyolc\u00e9ves gyermek v\u00e9rsejtjeit programozt\u00e1k \u00e1t iPS-sejtekk\u00e9, majd azokat mesenchym\u00e1lis \u0151ssejtekk\u00e9, amelyek sz\u00e1mos sejtt\u00edpuss\u00e1 k\u00e9pesek differenci\u00e1l\u00f3dni, \u00edgy fontos szerepet j\u00e1tszanak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6t\u0151sz\u00f6vetek(csont-, porc- \u00e9s zs\u00edrsz\u00f6vet) kialakul\u00e1s\u00e1ban.
\nA kutat\u00f3k azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a szuperid\u0151s sejtjei ugyanolyan k\u00f6nnyen alakultak \u00e1t, mint a m\u00e1sik k\u00e9t ember\u00e9. A telomerek, a DNS “v\u00e9d\u0151sapk\u00e1i”, amelyek r\u00f6vid\u00fclnek a korosod\u00e1s \u00e1ltal, szint\u00e9n vissza\u00e1ll\u00edt\u00f3dtak fiatalkori szintre. A szuperid\u0151s sejtjein\u00e9l ez a telomervissza\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s azonban kev\u00e9sb\u00e9 volt gyakori a t\u00f6bbi mint\u00e1hoz k\u00e9pest. Ez azt jelzi, hogy az extr\u00e9m \u00f6reged\u00e9snek hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sai vannak, amelyeket le kell gy\u0151zni a sejt\u00f6reged\u00e9s hat\u00e9konyabb vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, olvashat\u00f3 a Phys.org tudom\u00e1nyos-ismeretterjeszt\u0151 h\u00edrport\u00e1lon.<\/p>\n