Magyarországon 2005 óta van lehetőség gyógyszergyártás céljára egészséges, önkéntes donoroktól úgynevezett ipari plazma gyűjtésére. Az ipari vagy nemzetközi nevén „source” plazma stabil vérkészítmények kiindulási anyaga.
Azért van szükség vérplazma adására, mert bizonyos gyógyszereket nem lehet szintetikus módon előállítani. Az emberi plazmából számos készítményt gyártanak, többek között véralvadási faktorkoncentrátumokat, immunglobulin készítményeket és humán albumint. Ezekre a gyógyszerekre leggyakrabban veleszületett betegségekkel élőknek (pl. vérzékenység, immunhiány stb.), szövet- és szervtranszplantáltak illetve intenzív osztályon kezelt betegeknek van szükségük.
Európa plazma eredetű készítményekből importra szorul. A kisebb lélekszámú USA-ban hatszor nagyobb mennyiségű plazmát gyűjtenek (24 millió litert), mint egész Európában (4 millió litert). A stabil vérkészítmények iránti igény folyamatosan nő, például az immunglobulin felhasználás évente 7-9 %-al.
Szekciónk megalakulását az a cél vezérelte, hogy ezen új iparág működésének jogi hátterét, szabályait a kormányzattal, az Országos Vérellátó Szolgálattal és a Betegszervezetekkel együttműködve segítsük megalkotni.
A Plazmaferezis állomások létrejötte hozzájárul a stabil vérkészítményekből megvalósuló hazai és európai önellátáshoz, munkahelyeket teremt és kineveli a jövő véradóit. Az egészségügy mai nehéz helyzetében nagy jelentősége van annak, hogy a donorok rendszeres ingyenes orvosi és laboratóriumi vizsgálatban részesülnek. Mindezekkel komoly terhet veszünk le a társadalombiztosítás válláról.
Évente csak 4-5 alkalommal lehet teljest vért adni, mert a vörösvértestek újraképződése sok időbe telik. Plazmát azonban évente akár 33 alkalommal is lehet adni, összesen 25 litert. A levett plazma 2-3 napon belül újratermelődik (ha a donor megfelelően táplálkozik). A plazma adása után már két nap múlva lehet véradásra jelentkezni. Teljes vér adása után egy hónap elteltével lehet plazmát adni. Tehát a két karitatív tevékenység elfér egymás mellett, kiegészítik egymást.
Európában több évtizedes hagyománya van a plazmaferezis állomásoknak és jól látható, hogy ez a tevékenység összefér a véradással. Sőt annyira fontos ez a tevékenység, hogy az Európa Tanács a plazmaferezisre külön irányelveket fogalmazott meg, és ezeket rendszeresen frissíti a tudomány mindenkori állásának megfelelően.
A plazma vétele úgynevezett gépi plazmaferezis eljárással történik steril, egyszer-használatos eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, mint a véradáskor, egy vénát szúrnak és ezen keresztül szakaszosan vért vesznek, amit zárt rendszerben, modern készülékekkel szétválasztanak alakos elemekre és plazmára. A plazmát műanyag palackban vagy zsákban összegyűjtik, és a vörösvértesteket a donor keringésébe visszajuttatják.
Egy alkalommal maximálisan 750 ml plazmát lehet levenni (a donor testsúlyától függően). Az orvosi vizsgálattal együtt körülbelül egy órát vesz igénybe egy plazmaadás. A Plazmaadásra önkéntes, egészséges, 18 és 60 év közötti személyek jelentkezhetnek az ország számos pontján.
Cikkek
- Plazmaterápia – Hazai tapasztalatok
- Már több mint 100 beteget gyógyított meg a vérplazma terápia, újra donorokat várnak
- Hatásos a vérplazmakezelés
Korábbi Cikkek
- Lengyelországban előállították az első vérplazma alapú gyógyszert
- Pár hét alatt lecsökken az antitestek száma a gyógyult Covid-fertőzöttekben
- Négy évvel a tünetek megjelenése előtt jelezte a rákot egy vérteszt
- Vérplazmaterápiát követően került le a lélegeztetőgépről egy beteg
- Vérplazma adására kérik a fertőzésen átesett gyógyultakat
- Plazmaadás – Tények és tévhitek
Kapcsolódó oldalak